Arra gondoltam ennek a dolognak a biztonságos tuning rovatban a helye. Az esemény: ablaktörlő rudazat megszorul, motor leég, így a lapátok mozdulatlanok. Viszont menni kell, de az idő átok, havas eső, plusz a sok olvadt hólé az utburkolaton. A szélvédőn szépen gyűlik a koszos víz, csinos vízcseppekbe rendeződve. A dugóban állva, ahhoz kevés, hogy lefollyon, nem erős az eső. Lassan haladva még az előttem menők se csapják fel annyira a vizet. Gondoltam mindjárt jön az Árpád-híd, az autópálya a város közepén, ahol mindenki rááll a gázra, majd eltűnnek a kis átlátszóságot biztosító cseppecskéim. Árpád-híd, tempó gyorsul, zúdult a kocsira a vízpermet, meg fentről is az eső, de, mint a Schwarzkopf reklámban, a szélvédő átlátszó maradt. A víz kis cseppekbe állt össze, közöttük az üvegen nincs vízfilm, átlátszó marad. Igazán meglepett, hogy nem mozdultak a cseppek, biztos a kosz tartota a helyükön őket – 70-80 km/h lehetett a sebesség. Később fékezésre indult el pár kisebb patak a kocsitetőről.

Igazán akkor múlik el az öröm, amikor már a víz kevés, nincs eső, csak a kocsik által felszórt permet és félig száradó út. Ilyenkor kevés a nedvesség a szélvédőn ahhoz, hogy cseppek alakuljanak ki, a koszolódás átlátszatlanság irányába halad – ekkor kell az ablaktörlő.

Mindenesetre ez a kaland tudatosította bennem, hogy a nanotechnológiás szélvédő kezelés nem úri huncutság, hiszen az első benyomások, hogy az ablaktörlő abbahagyta az ugrálást, és a koszt könnyebb lemosni inkább amolyan hozadéka a dolognak. A lényeg egy ilyen váratlan hiba, mikor téli havasesőben haladhat az ember ablaktörlő nélkül úgy, hogy nem veszélyezteti se magát, se másokat - amolyan rejtett vésztartalék az autóban.

A felrakást és a költségeket már megírtam, itt elolvashatod.